Barcelona bemutatása szöveges formátumban

Barcelona címere

Barcelona zászlaja

Becenév: Ciutat Comtal, Barna, BCN

Ország: Spanyolország
Autonóm közösség: Katalónia
Tartomány: Barcelona
Megye: Barcelonès
Kerületei: 10
Irányítószám: 08001-08080
Körzethívószám: 93
Testvérvárosok: Lista, Boston, Kairó, Iszfahán, Montpellier, Várna, Gáza, Dublin, Monzón, São Paulo, Montréal, Köln, Szentpétervár, Buenos Aires, Athén, Havanna, Gdańsk, Algír, Perpignan, Rio de Janeiro, Sanghaj, Sevilla, Szarajevó, Antwerpen, Puszan, Tirana, Tel-Aviv, Valparaíso, Santo Domingo, Barcellona Pozzo di Gotto, Medellín, Kóbe, Montevideo, Nyizsnyij Novgorod, Isztambul, Perpignan Méditerranée Métropole, Vencsou, Dubaj, Fez, Ho Si Minh-város, Trujillo, Rosario, San Francisco, Monterrey

Teljes népesség: 1 636 193 fő (2022)
Népsűrűség: 15 873 fő/km²
Tengerszint feletti magasság: 12 m
Terület: 102.15 km²
Időzóna: CET, UTC+1

Barcelona (katalánul [bəɾsəˈɫonə], spanyolul [barθeˈlona]) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa. A Földközi-tenger partján található, mintegy 120 km-re délre a Pireneusoktól és a francia határtól. Délen a Llobregat folyó, északon pedig a Besós (spanyolul; katalánul Besòs) folyó határolja. A Generalitat de Catalunya, azaz a 2006-os Katalán Autonómia Statútumban meghatározott intézmények, tkp. a katalán tartományi parlament, elnöki hivatal, tartományi kormány székhelye. Érseki központ és egyetemi város, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

A lakosság száma 1 608 746 fő (2016). Barcelona a második legnépesebb spanyolországi város, valamint a tizenegyedik legnagyobb az Európai Unióban. A város népsűrűsége: 15 873 fő. Barcelona teljes területe 36 településből áll, melyeknek lakossága összesen 4 971 701 fő (2021-es adat). A város területe ezekkel a településekkel együtt 636 km².

Barcelona különböző globális eseményeknek adott helyet, amelyek hozzájárultak a város alakulásához és nemzetközi kisugárzást adtak neki. A legjelentősebbek közé sorolható az 1888-ban megrendezett Világkiállítás, 1929-ben a Nemzetközi Kiállítás, az Olimpiai Játékok 1992 nyarán. A város otthont ad a Mediterrán Unió titkárságnak is.

Manapság Barcelona elismerten globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos közlekedési csomópont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagysebességű vasúti közlekedése révén. 2019-ben Barcelona repülőterét 52 688 455 utas vette igénybe.

Fekvése
A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-re, a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona) található. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai a Tibidabo a város északi részén (516 m), városképi jelentőségű dombja a város déli tengerpartja fölé magasodó Montjuïc (spanyolul Montjuic)(185 m).

Éghajlata
Barcelona mediterrán éghajlatú város, kelet-délkeleti és déli határa a Földközi-tenger partja. A tél rövid, viszonylag hűvös, januárban és februárban az átlagos hőmérséklet körülbelül 10 °C, a legmagasabb hőmérséklet általában 13 °C. A nyár száraz, hosszú és meleg (de júliusban és augusztusban a napi maximum hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-ot, mivel a szél a tenger felől fúj a szárazföldre. Fagy a város területén szinte soha nem fordul elő, a hó pedig nem gyakori jelenség. A teljes éves csapadékmennyiség mintegy 600 mm. A legcsapadékosabb hónap az október, ekkor mintegy 96 mm eső esik. A legszárazabb hónap a július (27 mm) és a június (38 mm).

Népessége
Barcelonában 2015-ös statisztikai adat szerint 1 604 500 ember él, az agglomerációval együtt pedig 5 029 000 fő a város lakossága (2011-es adat). A népsűrűség 15 739 fő négyzetkilométerenként. 2005-ben, a lakosság mintegy 14%-a bevándorló volt, többségük Romániából, Marokkóból és Latin-Amerikából, különösen Ecuadorból, Peruból, Kolumbiából, Argentínából, a Dominikai Köztársaságból és Bolíviából származik. Az egyéb, említésre méltó nemzetek az olaszok és a franciák. Az elmúlt években egyre több bevándorló érkezik az észak-európai országokból, mint például Angliából.

Demográfiai adatok
1715: 3700
1807: 130000
1887: 405913,
1936: 1062157
1965: 1655603
1991: 1681132
2006: 1605602
2011: 1615448
2017: 1620809
2022: 1636193

Nyelvek
A hivatalos nyelv Barcelonában a katalán, emellett a spanyolországi alkotmányban szerepel a kasztíliai (vagy spanyol) is, mint hivatalos nyelv. A lakosok nagy része nem beszél idegen nyelveket.

Történelme
A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.
I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilkar Barkasz karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.
I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.
414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került, és fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.
716-ban a mórok Al Hurr Omajjád kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el. 801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette.
874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi-tenger vezető kereskedővárosává vált.
A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.
1701-13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.
1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.
1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.
1931-ben kikiáltották a második spanyol köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937-39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.
1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm közösség székhelyévé pedig Barcelonát tették.
1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.
Barcelona címere a középkorból származik. A Generalitat 2004-ben abban a formában tette hivatalossá, ahogy 1329-ben feltűnt. A címer alapja csúcsára állított négyzet, mely négy részre oszlik. Az első és negyedik mező alapszíne ezüst, benne Szent György, a város védőszentje szimbóluma, vörös színű kereszt látható. A második és harmadik mező alapszíne arany, négy vörös sávval, ami az aragóniai királyok fegyvereinek szimbóluma. A négyzet felső csúcsa felett zárt korona található.

Gazdaság
Barcelona több évtizede jelentős kereskedelmi központ. Az ipar széles skálája megtalálható a városban, legfontosabb közülük a textilipar, a vegyipar, az autóipar, valamint az elektronika és a gyógyszeripar.
Az elmúlt 20 évben számos gyár költözött az (agglomerációba), mint például Terrassába, Sabadellbe vagy Mataróba. Barcelona Spanyolország legnagyobb pénzügyi központja, ezzel a fővárost, Madridot megelőzve. Sok nemzetközi vállalat található a városban vagy a közelében, köztük említendő a Hewlett-Packard, a Bayer AG, az Air Products, a Sony, a Nestlé, az IBM, a Danone és a Citibank. Barcelona otthont ad nagy spanyol cégeknek is, mint például a katalán La Caixa bank vagy a Chupa Chups.
Barcelona volt az egyik első ipari város Európában. A 18. század végén a textilgyártás még kismértékű volt, de a 19. századra fokozatosan bővült. Mára a textil-piac fontos része a gazdaságnak. Híres katalán márka az Armand Basi, Mango, Camper, Adolfo Domínguez és a Desigual.
A turizmus fontos bevételi forrás, ami 1992 óta rendkívüli mértékben megnövekedett. Manapság a városba mintegy 7 millió turista látogat évente (2010-es adat).
Barcelona a Földközi-tenger egyik legnagyobb és legfontosabb kikötője.

Közigazgatása
Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket városnegyedekre (barrio) osztják.
- Ciutat Vella: Barcelona történelmi központja. Magában foglalja a Gótikus negyedet (Barri Gótic), melyben sok látnivaló és műemlék található. A kerületben sok üzlet és étterem van, éjszakai élete pezsgő. További negyedek: El Raval, La Barceloneta, Barri de la Ribera.
- Eixample: ebben a kerületben élnek a legtöbben. Utcái egyenesek, egymással párhuzamosak, illetve egymásra merőlegesek - ezeken zajos a forgalom. A kerület tele van üzletekkel, éttermekkel, múzeumokkal, és számos park is található itt. Sok modern épület is épült. A kerület egy kis részét "Gayxample"-nak nevezik, mert itt található a meleg vagy leszbikus bárok, szórakozóhelyek nagy része. A környéken pezsgő az éjszakai élet, sok salsa bár nyílt. Negyedek: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton.
- Sants-Montjuïc: ez a terület magában foglalja a híres Montjuic hegyet. A kerületben - annak ellenére, hogy nem annyira központi helyen van - található Spanyolország leghosszabb utcája (Carretera de Sants). Ezen kívül itt van a város legnagyobb vasúti pályaudvara, az "Estació de Sants". Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
- Les Corts: a helybeliek körében népszerű hely. Itt található az FC Barcelona stadionja, a Camp Nou. Negyedei: Les Corts, La Maternitat.
- Sarrià-Sant Gervasi: ez a kerület az Avinguda Diagonal (Diagonal sugárút) "fölött" található. Itt elegáns apartmanok, házak, híres és drága éttermek találhatóak. A Pedralbes negyed hosszú idő óta a leggazdagabb kerület Barcelonában, luxus villák és nagy családi házak épültek itt. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Pedralbes, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
- Gràcia: régebben független település volt, csak később csatolták Barcelonához. A kerület nagy labirintushoz hasonló: nagyon szűk utcái és terei vannak. Nem csak katalán családok élnek itt, hanem külföldi diákok, művészek, cigányok, arabok és még sokan mások. A kerületben pezsgő az éjszakai élet. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
- Horta-Guinardó: ez a kerület messze van a központtól, hegyvidéki területen fekszik, ezért gyönyörű kilátás nyílik innen Barcelonára. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
- Nou Barris (katalánul "új környékek"): ez szintén olyan kerület, ami elég messze van a központtól. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
- Sant Andreu: ez a kerület - annak ellenére, hogy nagyszabású építkezések történtek itt - megőrizte falusi jellegét. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
- Sant Martí: ez a kerület tengernél található, képe az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult. Itt található az olimpiai falu is. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.

Agglomeráció
Barcelona agglomerációjában (spanyolul: Area Metropolitana) több mint 4 millió ember lakik. Ez arra utal, hogy a lakosság nagy része itt él. Négy sűrűn lakott területet lehet megkülönböztetni:
- Barcelonés: Barcelonából, Badalonából, L'Hospitaletből, Santa Colomából és Sant Adriából áll. A lakosság ezen a területen 2 222 623 fő (2006).
- Vallès Occidental: a várostól nyugatra, a Tibidabo hegy mögött található. Ez a terület magában foglalja többek között Terrassát, Sabadellt, Rubít, Sant Cugatot, Barberàt és Cerdanyolat.
- Baix Llobregat: a várostól délnyugatra található, többek között a következőkből áll: Cornellà, Sant Boi, El Prat, Gavà, Sant Feliu, Esplugues, Castelldefels és Viladecans.
- El Maresme: a város északkeleti részénél található, többek között Mataróból, Alellaból, Tianaból, Premià de Marból és El Masnouból áll.

Politika
A város a demokratikus átmenet óta baloldali vezetés alatt állt, 1979 és 2011 között szocialista vezetésű volt a mindenkori polgármester. 2011 és 2015 a jobbközép, liberális Katalán Európai Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezető.
Barcelona polgármestere 2015 óta Ada Colau, a BComú (Barcelona en Comú, baloldali és öko-pártokból és mozgalmakból a 2015-ös helyhatósági választásokra alakult) párt jelöltje. A polgármester-asszony mögötti pártok, a BComú, az ERC (Katalán Baloldali Republikánus Párt), PSOE és a CUP (Candidatura d'Unitat Popular, katalán szélsőbaloldali párt) a 41 önkormányzati képviselői helyből összesen 21-gyel rendelkeznek.

Látnivalók
Eixample, Gràcia
- Sagrada Família (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882-2026 (?), a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális világörökség része kriptája és a Születés kapuja.
- Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Grácia):
 - Casa Milà: 1906-1910, Gaudí műve, a világörökség része.
 - Casa Batlló: 1904-1906, Gaudí alkotása, a világörökség része.
 - Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
- Plaça de Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
- A Katalán Zene Palotája (kat. Palau de la Música Catalana): modernista jellegű épület, a világörökség része.

Ciutat Vella
- Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
- Ciutadella Park: az 1888-as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
- Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
 - A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
 - Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
 - A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
 - Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO világörökség, 1885-1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
 - Erotika Múzeuma
 - La Buqueria gyümölcs - és halpiac.
- Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.
 - Santa Eulália-katedrális (kat. Catedral de Santa Eulalia)
 - Nagy Királyi Palota (kat. Palau Reial Major)
 - Frederico Marès Múzeum (kat. Museu Frederic Marès, sp. Museo Frederic Marès)
 - Fődiakónus Palotája, ma Levéltár
 - Katalán Kormány székháza (kat. Palau de la Generalitat)
 - Picasso-múzeum (kat. Museu Picasso)

Sants-Montjuïc
- Plaça d'Espanya: az 1929-es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, az egykori Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
- Montjuïc: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal (kat. Estadi Olímpic), Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella (kat. Castell de Montjuïc), mely ma Hadtörténeti Múzeum.

Les Corts
- Camp Nou: az FC Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
- Pedralbes-kolostor.

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí
- Olimpiai Falu és Olimpiai Kikötő (kat. Port Olímpic)
- Forum 2004: új kongresszusi központ.
- Torre Glòries: 2001-2005, Jean Nouvel alkotása, irodaház a Glòries közlekedési csomópont mellett.

Parkok
- Montjuïc: A Montjuïc hegyen sok látnivaló található, többek között az 1992-es nyári olimpiára épített Olimpiai Stadion. Fontos kulturális létesítmények: Katalán Nemzeti Múzeum (MNAC), Joan Miró Alapítvány, CaixaFórum, a Hadtörténeti Múzeum és a Fellegvár. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és Barcelonára, ezt libegővel lehet megközelíteni.
- Ciutadella park: Itt tartották az 1888-as vásárt, azóta lett Barcelona híres vásárváros. A parkot a régi várhoz, a Citadellához építették, amit később lebontottak. További épületeket hoztak itt létre, mint például a Katalán Parlament székházát.
- Güell park (Parque Güell): Antoni Gaudí tervezte, Gracia kerületében található.

Strandok
Barcelonában jelenleg 7 strand található. Ezek közül a legismertebb a Playa de San Sebastián és a Barceloneta.

Egyéb
A város melletti Collserolai-hegység egyik csúcsán található a collserolai adótorony, amelyben (115 méteres magasságban) egy kilátó is működik.

Kultúra
Ünnepek
Barcelona a spanyol nemzeti ünnepek mellett nagy számú hivatalos helyi ünnepeknek is helyet ad:
- Január 1.: Cap d'Any (Újév)
- Január 6.: Dia de Reis (Vízkereszt, Spanyolországban Háromkirályok ünnepe)
- Február 12.: Festes de Santa Eulàlia (Szent Eulália, Barcelona egyik védőszentjének napja)
- Május 1.: Festa del Treball (A munka ünnepe)
- Június 23/24.: Nit de Sant Joan (Szent Iván éjszakája, nagy ünnepségek és tűzijáték)
- Augusztus 15: Mare de Déu d'Agost (Nagyboldogasszony ünnepe)
- Szeptember 11.: Diada Nacional de Catalunya (a hivatalos katalán nemzeti ünnep)
- Szeptember 24.: Mare de Déu de Mercè (Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe)
- Október 12.: "Fiesta Nacional de España" (hivatalos spanyol nemzeti ünnep)
- November 1.: Tots Sants (Mindenszentek)
- December 6.: Día de la Constitución (A spanyol alkotmány napja)
- December 8.: Día de la Inmaculada Concepción (a Szeplőtelen fogantatás ünnepe)
- December 25.: Nadal (Karácsony)
- December 26.: San Esteban (Szent István vértanú ünnepe, Karácsony második napja)

Gasztronómia
Katalóniában, úgy mint Spanyolország többi részén, négyszer étkeznek naponta. A reggeli általában egy erős kávéból áll(cortado), hozzá valami édes járul, például Churros vagy Cañas. Az ebéd, mint a legtöbb mediterrán városban, itt is délután 2-kor van. Sok éttermi látogató eszik a "Menu del Mediodíá"-t, amely magában foglalja előételt, a főételt és a desszertet. A vacsora hétköznap általában este kilenckor kezdődik, hétvégén pedig este 11-kor.
Barcelonában számos étterem van, kezdve a hagyományos mediterrán konyhától a sushin át az egzotikus thai és brazil vendéglátóhelyekig. Különösen Eixampleban, Graciában, El Bornban és Sant Gervasiban találhatóak jó éttermek. Továbbá, Katalónia Európa egyik legnagyobb borvidéke, híres terméke a Penedes, a Priorat és az Alella.

A katalán konyha kifinomult és természetes, kevés köze van a dél-spanyolországi hagyományos konyhához, (Madrid és Andalúzia), illetve Spanyolország északi partjához (Baszkföld, Galicia). A katalán konyha mediterrán jellegű, hasonló az olasz és a francia konyhához. A fő összetevők helyi termékek, mint például az olívaolaj, a hal, a hüvelyesek, a fokhagyma, a rizs, tenger gyümölcsei és a Földközi-tenger térségében termő számos zöldség, mint például a cukkini, a padlizsán, a paprika, a paradicsom és vöröshagyma.
Katalán ételek:
- Escalivada: grillezett zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini), sok olívaolajjal és ecettel.
- Aioli: fokhagyma majonézzel
- Pa amb tomàquet: kenyér (Xapata), paradicsommal, fokhagymával és olívaolajjal
- Crema catalana: a créme brulée katalán változata
- Paella: hagyományos valenciai étel (rizs, sáfrány, szárított paprika, különböző tenger gyümölcsei). Egy tipikus katalán változat szerint a puha rizst egy edényben tintahallal kell felszolgálni, így fekete (negre) színű lesz.
Barcelonában több mint 25 piac van, melyek öt vagy hat napon át vannak nyitva. A legnagyobb ezek közül a Mercat de la Boqueria a La Ramblán. Ez a piac állítólag a legszélesebb választékot kínálja a friss termékekből Európában. Itt egész évben nagy mennyiségű friss hal, tenger gyümölcsei, tintahal, rák, homár és kagyló van. Októberben sok gombát árulnak, melyet Barcelona környékén szedtek.

Média
A legolvasottabb napilap a La Vanguardia - spanyol nemzeti napilap - melynek székhelye Barcelonában van. A város rendelkezik számos saját, népszerű és ingyenes újsággal is, köztük megemlítendő a 20Minutos vagy a Que.
Barcelonában két helyi televízió is van (BTV és TD8). A város számos rádióadóval rendelkezik.

Oktatás
Barcelonában van Spanyolország legnagyobb oktatási központja. A legfontosabb egyeteme az "Universitat de Barcelona". Ezen kívül népszerű még az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB), az Universitat Politècnica de Catalunya, az Universitat Internacional de Catalunya és az Universitat Pompeu i Fabra. Ezenkívül vannak magánegyetemek is, mint például az "ESADE" és az Toulouse Business School, a Barcelonai Európai Üzleti Iskola és az Universitat Ramon Llull.

Vásárlás
Barcelona Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja. Sok bevásárlóközpont van a Gótikus negyedben, El Bornban, Eixampleban és Graciában. Még a távolabbi városrészekben is, mint Sarrià-Sant Gervasi, Sant Andreu, Sants és Les Corts rengeteg üzlet várja a vásárlókat.
A Gótikus negyedben kisebb bolt található, mint például kerámia, spanyol és olasz elegáns ruhák, bőrkabátok, giccses emléktárgyak szakboltjai. Ugyanez vonatkozik El Born kerületre is. Az Avinguda Portal de l'Angel-n (magyarul: Portal de l'Angel sugárúton) nagy spanyol üzletláncok találhatóak, mint a Zara vagy a Mango. A Rambla de Catalunyán sok divatos és olcsó cipőüzlet van, a Placa de Catalunyán pedig egy neves áruház, az El Corte Inglés foglal helyet, amely legfelső emeletéről kilátás nyílik a térre és Passeig de Graciára.
Barcelonában található Európa egyik legnagyobb piaca, a Mercat de la Boqueria.
A nagyobb áruházak a hét hat napján, általában 10:00-21:00 vagy 22:00 között vannak nyitva. Szinte minden kisebb üzlet bezár délután a spanyol szieszta idejére, ami 14:00 és 16:00 közé esik.

Múzeumok
- Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb román kori gyűjteménye, a Montjuic-on.
- Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
- A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
- Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic-on.
- Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
- Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample-n.
- Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
- Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
- Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum

Színházak és filmszínházak
A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).
Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:
- Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, a Ramblákon áll.
- Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, klasszikus előadásokat mutat be.
- Teatre Grec, a görög színház a Montjuic-on.
- Teatre Lliure, szabadtéri színpad, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt.
Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.
A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

Sport
Az FC Barcelona Spanyolország egyik világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben. Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
Barcelona második leghíresebb csapata az Real Club Deportivo Español, röviden RCD Espanyol. Saját stadionja is van, melyet Estadi Cornellà-El Prat-nak hívnak. 1997-től 2009-ig a klub hazai mérkőzéseit az Olimpiai Stadionban játszották ami a Montjuïc-hegyen található.
Barcelona sportos város. A strandok és a parkok gyakran tele vannak kocogókkal, korcsolyázókkal és kerékpárosokkal. Minden év április-májusában Formula-1-es nagydíjat rendeznek Montmelóban, Barcelonától nem messze.

Olimpiai város
Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuïc hegy volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a Szent György Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Közlekedés
Tömegközlekedés
Metró
A barcelonai metró (katalánul: Metro de Barcelona); Spanyolország második legnagyobb városának, Barcelonának a metrórendszere. A rendszer teljes hosszúsága 166 km, 12 vonalán 198 állomás található. Az egyik legforgalmasabb metróhálózat a világon. Az első barcelonai metró építése 1863-ban kezdődött meg Barcelona és Vallés között. Ugyanebben az évben avatták fel a londoni metrót, mely a világ legrégebbi ilyen közlekedési eszköze.
Az első vonal megnyitása 1924-ben történt meg (ez a vonalszakasz a mai L3-as vonal része) attól kezdve a metró volt az egyik főszereplő a barcelonai tömegközlekedésben, mely gyors eljutást biztosított a belvárosba. A városban ezután fokozatosan épültek meg az újabb vonalak. 2010-ig 11 vonalat készítettek el, de a hálózat jelenleg is növekszik.

Autóbusz
A legnagyobb belföldi és nemzetközi buszpályaudvar az Estació del Nord. Ide érkezik és innen indul a busz a Girona-Costa Brava nemzetközi repülőtérre, közvetlen közelében van a metró L1 vonalának Arc de Triomf állomása. A regionális buszok elsősorban a Plaça de Catalunya és a Plaça Urquinaona buszállomásokról indulnak és érkeznek.

Villamos
Történelmileg Barcelona, Katalónia legnagyobb városa nagy villamoshálózattal rendelkezett. A város első villamosvonala 1872-ben nyílt meg, de ezeknek a történelmi vonalaknak szinte mindegyike 1971-re bezárt, buszokkal és a bővülő barcelonai metróval váltották fel őket. Az egyetlen fennmaradt vonalat, a Tramvia Blau-t megtartották turisztikai látványosságként, a történelmi gördülőállomány felhasználásával. A 21. század elején azonban két új villamosrendszer, a Trambaix és a Trambesòs nyílt meg a külvárosban.
Barcelona első villamosvonala a Barcelona-Gràcia (Josepets) volt, egy lóvasúti vonal, amelyet a Barcelona Tramways társaság nyitott meg 1872. június 28-án. Néhány éven belül vonalak épültek egész Barcelonában és számos környező faluba is el lehetett lóvasúttal jutni. Mivel a vonalak segítették a metropolisz integrálását, ezek a falvak a mai Barcelona negyedeivé váltak.
A vonalakat számos vállalat építette, de az 1900-as évekre a két fő vállalat maradt csak: a Barcelona Tramways és a Compañía General de Tranvías. A villamosításra az 1900-as években került sor, az útvonalszámok bevezetése 1910-ben kezdődött. 1925-ben a két fő vállalat beolvadt a Tranvías de Barcelona-ba (TB). A spanyol polgárháború (1936-1939) jelentős károkat okozott a villamospályákon.
A szolgáltatások az 1950-es és 1960-as években helyreálltak, emeletes villamosok is közlekedtek bizonyos vonalakon. Az 1960-as évek elején 101 használt PCC-kocsit vásároltak az Amerikai Egyesült Államokból, Washington D.C.-ból, és a szükséges módosítások után üzembe is helyezték azokat Barcelonában.
Azonban a bezárások is ekkor történtek. A Tramvia Blau kivételével az utolsó két villamosvonal 1971. március 18-án zárt be. A következő mintegy harminc évben ez az egyetlen rövid vonal volt az egyetlen villamosjárat Barcelonában.
Az 1980-as évek vége felé számos új villamospályát nyitottak más európai városokban, és Barcelona elkezdte mérlegelni az új vonalak építésének lehetőségét. Ennek az ötletnek a tesztelésére 1997-ben egy rövid tesztvágányt építettek a Diagonal mentén, mindössze két villamosmegállóval. A teszteket 1997 júniusában a grenoble-i villamosüzemtől érkezett villamossal, egy hónappal később pedig a Siemens Combinóval végezték.
A tesztek sikeresek voltak, és két új villamosrendszer megépítéséről döntöttek, amelyek mind a Diagonal egyes részein működnek, bár nincsenek összekapcsolva. Mindkét vonal 2004-ben kezdte meg működését, a nyugati TramBaix április 5-én kezdődött, míg a keleti Trambes május 8-án indult.

Vasúti közlekedés
Barcelonában több vasútállomás is található. A legfontosabb közülük az Estació de Barcelona Sants, innen indulnak Spanyolország minden részébe a belföldi vonatok. Az Estació de França állomásról nemzetközi vonatok indulnak Párizsba, Zürichbe, Milánóba, Montpellierbe.
Az agglomerációban lévő településeket elővárosi vonatokkal (katalánul rodalia, spanyolul cercanía) lehet megközelíteni, melyek hasonlóak a magyar HÉV-ekhez. A vonalakat két társaság, a Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC) és a Renfe Operadora által üzemeltetett Rodalies de Catalunya üzemelteti. A Rodalies de Catalunya (2010 előtt Rodalies de Barcelona) vonatai az alábbi, föld alatti állomásokról indulnak: Passeig de Gràcia, Plaça de Catalunya, Clot, Sant Andreu Comtal és Arc de Triomf. E hálózatok is részét képezik a katalán főváros integrált (elővárosi vonat, autóbusz, villamos, metró) közlekedési rendszerének.
Sants állomásról indulnak a spanyol nagysebességű vonatok (AVE), amelyekkel többek között Zaragozába, Madridba és Sevillába lehet utazni. Madrid és Barcelona között napi 11 vonatpár közlekedik, a menetidő 2 óra és 38 perc. Emellett 15 olyan vonat is jár, ami több helyen is megáll, így több az utazási idő.

Repülőtér
Barcelona saját nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, mintegy 15 km-re a városközponttól.
A repülőteret autóval, taxival, városi autóbuszvonalakon (46, L77, L99, PR1, N16, N17), mikrobusz-járatokkal és elővárosi vonattal lehet megközelíteni. Frekventált kapcsolat az Aeorobus, melynek A1, illetve A2 vonala a T1, illetve T2 terminált köti össze a Plaça de Catalunya központi térrel, metróállomással. A tömegközlekedés gyors eszköze az R2-es elővárosi vonat, mely a belvárosi Passeig de Gràcia metró-csomóponttal, illetve az Estació de Sants) és a Estació de França vasúti pályaudvarokkal teremt kapcsolatot. A metró elővárosokat érintő L9-es vonala a tervek szerint 2016-ban éri el a repülőteret, a belvároson áthaladó L2-es vonalnak a repülőtérig történő meghosszabbítását bizonytalan időre elhalasztották.
Az új terminál építésekor 11 000 parkolót létesítettek. A repülőteret az L2-es vonal tervezett meghosszabbítását követően metróval is meg lehet majd közelíteni.
Barcelonától mintegy 100 km-re található Reusban és Gironában is repülőtér.

Híres emberek
Építészek
- Antoni Gaudí i Cornet (1852. június 25., Reus - 1926. június 10., Barcelona), katalán építész és szobrászművész
- Enric Sagnier i Villavecchia (1858. március 21., Barcelona - 1931. szeptember 1., Barcelona), katalán építész
- Francesc Mitjans i Miró (1909. július 15., Barcelona - 2006. november 20., Barcelona), katalán építész
- Iszozaki Arata (1931. július 23., Oita - 2022. december 28., Naha), japán építész
- Joan Rubió i Bellver (1870. április 24., Reus - 1952. november 30., Barcelona), katalán építész
- Josep Lluís Sert i López, (1902. július 1., Barcelona - 1983. március 15., Barcelona), katalán építész
- Josep Maria Jujol (Josep Maria Jujol i Gibert), (1879. szeptember 16., Tarragona - 1949. május 1., Barcelona), katalán építész
- Josep Maria Pericas, (1881. augusztus 27., Vic - 1966. április 1., Barcelona), katalán építész
- Josep Puig i Cadafalch (1867. október 17., Mataró - 1956. december 23., Barcelona), katalán építész
- José Vilaseca i Casanovas (1848. október 10., Barcelona - 1910. február 19., Barcelona), katalán építész
- Lluís Domènech i Montaner (1850. december 21., Barcelona - 1923. december 27., Barcelona), katalán építész
- Salvador Valeri i Pupurull (1873. május 30., Barcelona - 1954. április 22., Barcelona), katalán építész

Szobrászművészek
- Eusebi Arnau i Mascot (1863. szeptember 8., Barcelona - 1933. július 2., Barcelona), katalán szobrászművész
- Josep Llimona i Bruguera (1864. április 8., Barcelona - 1934. február 27., Barcelona), katalán szobrászművész
- Josep María Subirachs (1927. március 11., Barcelona - 2014. április 7., Barcelona), szobrász- és festőművész

Festőművészek
- Antoni Tápies i Puig (1923. december 13., Barcelona - 2012. február 6., Barcelona), katalán festő- és szobrászművész
- Joan Miró i Ferrà (1893. április 20., Barcelona - 1983. december 25., Palma de Mallorca), katalán festőművész, grafikus és keramikus
- Josep Maria Sert y Badía (1874. december 21., Barcelona - 1945. november 27., Barcelona), katalán festőművész
- Josep Triadó i Mayol (1870. február 10., Barcelona - 1929. április 2., Barcelona), katalán festőművész
- Ramón Casas i Carbó (1866. január 4., Barcelona - 1932. február 29., Barcelona), katalán festőművész és grafikus
- Santiago Rusiñol i Prats (1861. február 25., Barcelona - 1931. június 13., Aranjuez), festőművész és író

Előadóművészek
- Álvaro Soler (Barcelona, 1991. január 9.), popénekes, zeneszerző
- José Carreras (Josep Maria Carreras i Coll), (1946. december 5., Barcelona -) operaénekes, tenor
- Montserrat Caballé (Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc), (1933. április 12., Barcelona - 2018. október 6., Barcelona), opera-énekesnő, szoprán

Más híres emberek
- Andreas Friz (1711. július 28., Barcelona - 1790. szeptember 13., Görz), teológiai doktor, jezsuita rendi pap, tanár
- Andrés Iniesta Luján (1984. május 11., Fuentealbilla -), spanyol labdarúgó, középpályás, az FC Barcelona volt játékosa
- Czibor Zoltán (1929. augusztus 23., Kaposvár - 1997. szeptember 1., Győr), magyar labdarúgó, csatár, az FC Barcelona volt játékosa
- Gerard Piqué (1987. február 2., Barcelona -) katalán labdarúgó, hátvéd, az FC Barcelona volt játékosa
- Kocsis Sándor (1929. szeptember 21., Budapest - 1979. július 22., Barcelona), magyar labdarúgó, csatár, az FC Barcelona volt játékosa
- Kubala László (1927. június 10., Budapest - 2002. május 17., Barcelona), magyar labdarúgó, csatár, az FC Barcelona volt játékosa
- Lionel Andrés Messi Cuccittini (1987. június 24., Regede -), argentin labdarúgó, csatár, az FC Barcelona volt játékosa
- Sergio Busquets Burgos (1988. július 16., Sabadell -), spanyol labdarúgó, középpályás, az FC Barcelona jelenlegi játékosa
- Xavier Hernández Creus (1980. január 25., Terrassa -), spanyol labdarúgó, középpályás, az FC Barcelona volt játékosa, az FC Barcelona jelenlegi edzője
- Xavier Rubert de Ventós (1939. szeptember 1., Barcelona - 2023. január 28., Barcelona), katalán filozófus, politikus Barcelonában született, élt és tanított