Katalónia bemutatása szöveges formátumban (feltöltés alatt)

Katalónia címere

Katalónia zászlaja

Ország: Spanyolország
Tartomány: Spanyolország
Rang: autonomous community of Spain historical nationality ország történelmi ország
Hivatalos nyelv: katalán, spanyol, okcitán
Székhely: Barcelona
Alapítás éve: Katalán megyében 988, Katalán alkotmányok 1283, Generalitat 1359
Elnök: Pere Aragonès i Garcia (2021. május 21. - , Katalán Republikánus Baloldal)
Körzethívószám: +34 97- +34 93 (Barcelona)

Teljes népesség: 7 747 709 fő (2022)
Népsűrűség: 240 fő/km²
Terület: 32 114 km²
Időzóna: CET, UTC+1 

Katalónia (katalánul Catalunya, okcitanul Catalonha, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.
A Katalán Köztársaságot (katalánul: República Catalana) a katalán parlament kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségi nyilatkozattal 2017. október 27-én. A függetlenséget egy alkotmányügyi válság közepette kiáltották ki, amit a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás okozott. Miután a katalán parlament kikiáltotta Katalónia autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól, a spanyol Szenátus érvényesítette az 1978-as spanyol alkotmány 155. cikkét, amely lehetővé teszi, hogy a spanyol kormány közvetlenül irányítsa az autonóm Katalóniát.

Földrajza
Domborzata
Északon a Pireneusok (kat. Pirineus catalans, sp. Pirineos catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

Vízrajza
Folyói: A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.
Tavai: Banyolesi-tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Állat- és növényvilága
Természetvédelmi területei
Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén. Aigüestortes és Sant Maurici Nemzeti Park
Védelem alatt álló parkjai:
- Aigüestortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional d'Aigüestortes i Estany de Sant Maurici)
- Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
- Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
- Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
- Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
- Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
- Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
- Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
- Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
- Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
- Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...

Történelme
- A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
- i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
- i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
- i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
- i. e. 3. század: föníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilkar Barkasz települést alapított Barcino néven.
- Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
- 415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
- 710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
- 801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
- 847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
- IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai-ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
- 1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra, és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
- 1415-ben I. Ferdinánd aragóniai királyt, miután a (törvényes) római pápával szemben XIII. Benedek avigoni (ellen)pápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király személyesen látogatta meg az akkor még Katalóniához tartozó Perpignanban, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.
- 1479-ben Katalónia és Aragónia perszonálunióba kerül Kasztíliával megőrizve nyelvét és alkotmányát.
- 1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
- 1652-ben francia kézre került és a protektorátus alatt köztársaság formában működött, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
- 1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
- Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
- A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
- 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
- 1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.
- 2014. november 9-én a megjelentek 85%-a (a szavazásra jogosultak közel fele) nemzeti konzultáción a függetlenséget támogatta.
- 2015. január 14-én a CiU és a hangsúlyosan köztársasági ERC megállapodtak, hogy szeptember 27-ére a függetlenség kivívásáért előrehozott választást tartanak.

A 2017. október 1-ejei népszavazás után
- 2017. október 1-jén népszavazást rendeztek a Spanyolországtól való elszakadásról. Előzetesen mind az alkotmánybíróság, mind a kormányfő több alkalommal is törvénytelennek minősítette a népszavazást. A spanyol rendőrség nyílt erőszakkal próbálta a népszavazást megakadályozni: A szavazóhelyiségek egy részét bezárta, elrabolta az urnák egy részét és több millió szavazólapot. A szavazóhelyiségek felé tartó emberek közül több százat súlyosan megsebesített.
- 2017. október 27-én a katalán parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartózkodás mellett kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A nem elszakadáspárti ellenzék kivonult a parlamentből, így ők nem adtak le szavazatot.
- Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények vádjával 2017. október 30-án a spanyol állami főügyész büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen.
- 2019 februárjában Madridban a spanyol legfelsőbb bíróságon megkezdődött a per 12 katalán függetlenségi politikus ellen, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy 2017. október 1-jén alkotmányellenesen szerveztek függetlenségi népszavazást, majd fogadtak el katalán függetlenségi nyilatkozatot. Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetést kért különböző olyan bűncselekmények miatt, amelyekkel az ügyészség érvelése szerint veszélybe sodorták Spanyolország alkotmányos rendjét.
- 2019. október 14-én hirdetett a spanyol legfelsőbb bíróság ítéletet a katalán politikusok ügyében: A vádlottak közül kilencre 9 és 13 év között börtönbüntetést szabott ki, három vádlottat egy időre a köztisztség viselésétől tiltott el, illetve pénzbüntetéssel sújtotta őket. Az ítélet elleni tiltakozásul Barcelonában egy erőszakba torkolló tüntetés tört ki, amelyben több mint százan megsebesültek.

Közigazgatása
Katalónia (Spanyolország más vidékeihez hasonlóan) tartományokra (províncies / provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipis / municipios) és a nyolc megye (vegueria / regió) képezi. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarques / comarcas).

Tartományok
Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:
- Barcelona tartomány – székhelye: Barcelona, területe: 7733 km²
- Tarragona tartomány – székhelye: Tarragona, területe: 6283 km²
- Lleida tartomány (sp.: Lérida) – székhelye: Lleida, területe: 12 028 km²
- Girona tartomány (sp.: Gerona) – székhelye: Girona, területe: 5886 km²

Megyék
A nyolc megye (kat. vegueries / regions, sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

Járások
A községeket az alábbi 41 járásba (kat.: "comarques", sp.:comarcas) szervezték (1936/1988):
Alt Camp, Alt Empordà, Alt Penedès, Alt Urgell, Alta Ribagorça, Anoia, Bages, Baix Camp, Baix Ebre, Baix Empordà, Baix Llobregat, Baix Penedès, Baixa Cerdanya, Barcelonès, Berguedà, Conca de Barberà, Garraf, Garrigues, Garrotxa, Gironès, Maresme, Montsià, Noguera, Osona, Pallars Jussà, Pallars Sobirà, Pla de l'Estany, Pla d'Urgell, Priorat, Ribera d'Ebre, Ripollès, Segarra, Segrià, Selva, Solsonès, Tarragonès, Terra Alta, Urgell, Val d'Aran, Vallès Occidental, Vallès Oriental

Községek
Katalóniában (Spanyolország más részeihez hasonlóan) nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a.
Barcelona tartomány - 310 település.
Lleida tartomány - 230 település.
Girona tartomány - 221 település.
Tarragona tartomány - 183 település.

Politika
Katalónia parlamentje a Katalán Parlament, melybe legutóbb a 2021-es katalóniai regionális választás alkalmával választottak képviselőket.
Francesc Macià i Llussà (ERC) 1932–1933
Lluís Companys i Jover (ERC) 1933–1940
Josep Irla i Bosch (ERC) 1940–1954
Josep Tarradellas i Joan (ERC) 1954–1980
Jordi Pujol i Soley (CiU) 1980–2003
Pasqual Maragall i Mira (PSC) 2003-2006
José Montilla Aguilera (PSC) 2006-2010
Artur Mas i Gavarró (CiU) 2010-2016
Carles Puigdemont i Casamajó (JxSí) 2016-

Népesség
Népessége a 2020-as évek elején mintegy 7,7 millió fő.
A várható élettartam 83 év felett van.