Barcelona: Közlekedés

Metró
A barcelonai metró (katalánul: Metro de Barcelona); Spanyolország második legnagyobb városának, Barcelonának a metrórendszere. A rendszer teljes hosszúsága 166 km, 12 vonalán 198 állomás található. Az egyik legforgalmasabb metróhálózat a világon. Az első barcelonai metró építése 1863-ban kezdődött meg Barcelona és Vallés között. Ugyanebben az évben avatták fel a londoni metrót, mely a világ legrégebbi ilyen közlekedési eszköze.
Az első vonal megnyitása 1924-ben történt meg (ez a vonalszakasz a mai L3-as vonal része) attól kezdve a metró volt az egyik főszereplő a barcelonai tömegközlekedésben, mely gyors eljutást biztosított a belvárosba. A városban ezután fokozatosan épültek meg az újabb vonalak. 2010-ig 11 vonalat készítettek el, de a hálózat jelenleg is növekszik.
Autóbusz
A legnagyobb belföldi és nemzetközi buszpályaudvar az Estació del Nord. Ide érkezik és innen indul a busz a Girona-Costa Brava nemzetközi repülőtérre, közvetlen közelében van a metró L1 vonalának Arc de Triomf állomása. A regionális buszok elsősorban a Plaça de Catalunya és a Plaça Urquinaona buszállomásokról indulnak és érkeznek.
https://www.tmb.cat/en/barcelona-transport

Villamos
Történelmileg Barcelona, Katalónia legnagyobb városa nagy villamoshálózattal rendelkezett. A város első villamosvonala 1872-ben nyílt meg, de ezeknek a történelmi vonalaknak szinte mindegyike 1971-re bezárt, buszokkal és a bővülő barcelonai metróval váltották fel őket. Az egyetlen fennmaradt vonalat, a Tramvia Blau-t megtartották turisztikai látványosságként, a történelmi gördülőállomány felhasználásával. A 21. század elején azonban két új villamosrendszer, a Trambaix és a Trambesòs nyílt meg a külvárosban.
Barcelona első villamosvonala a Barcelona-Gràcia (Josepets) volt, egy lóvasúti vonal, amelyet a Barcelona Tramways társaság nyitott meg 1872. június 28-án. Néhány éven belül vonalak épültek egész Barcelonában és számos környező faluba is el lehetett lóvasúttal jutni. Mivel a vonalak segítették a metropolisz integrálását, ezek a falvak a mai Barcelona negyedeivé váltak.
A vonalakat számos vállalat építette, de az 1900-as évekre a két fő vállalat maradt csak: a Barcelona Tramways és a Compañía General de Tranvías. A villamosításra az 1900-as években került sor, az útvonalszámok bevezetése 1910-ben kezdődött. 1925-ben a két fő vállalat beolvadt a Tranvías de Barcelona-ba (TB). A spanyol polgárháború (1936-1939) jelentős károkat okozott a villamospályákon.
A szolgáltatások az 1950-es és 1960-as években helyreálltak, emeletes villamosok is közlekedtek bizonyos vonalakon. Az 1960-as évek elején 101 használt PCC-kocsit vásároltak az Amerikai Egyesült Államokból, Washington D.C.-ból, és a szükséges módosítások után üzembe is helyezték azokat Barcelonában.
Azonban a bezárások is ekkor történtek. A Tramvia Blau kivételével az utolsó két villamosvonal 1971. március 18-án zárt be. A következő mintegy harminc évben ez az egyetlen rövid vonal volt az egyetlen villamosjárat Barcelonában.
Az 1980-as évek vége felé számos új villamospályát nyitottak más európai városokban, és Barcelona elkezdte mérlegelni az új vonalak építésének lehetőségét. Ennek az ötletnek a tesztelésére 1997-ben egy rövid tesztvágányt építettek a Diagonal mentén, mindössze két villamosmegállóval. A teszteket 1997 júniusában a grenoble-i villamosüzemtől érkezett villamossal, egy hónappal később pedig a Siemens Combinóval végezték.
A tesztek sikeresek voltak, és két új villamosrendszer megépítéséről döntöttek, amelyek mind a Diagonal egyes részein működnek, bár nincsenek összekapcsolva. Mindkét vonal 2004-ben kezdte meg működését, a nyugati TramBaix április 5-én kezdődött, míg a keleti Trambes május 8-án indult.
https://www.tram.cat/en

Vasúti közlekedés
Barcelonában több vasútállomás is található. A legfontosabb közülük az Estació de Barcelona Sants, innen indulnak Spanyolország minden részébe a belföldi vonatok. Az Estació de França állomásról nemzetközi vonatok indulnak Párizsba, Zürichbe, Milánóba, Montpellierbe.
Az agglomerációban lévő településeket elővárosi vonatokkal (katalánul rodalia, spanyolul cercanía) lehet megközelíteni, melyek hasonlóak a magyar HÉV-ekhez. A vonalakat két társaság, a Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC) és a Renfe Operadora által üzemeltetett Rodalies de Catalunya üzemelteti. A Rodalies de Catalunya (2010 előtt Rodalies de Barcelona) vonatai az alábbi, föld alatti állomásokról indulnak: Passeig de Gràcia, Plaça de Catalunya, Clot, Sant Andreu Comtal és Arc de Triomf. E hálózatok is részét képezik a katalán főváros integrált (elővárosi vonat, autóbusz, villamos, metró) közlekedési rendszerének.
Sants állomásról indulnak a spanyol nagysebességű vonatok (AVE), amelyekkel többek között Zaragozába, Madridba és Sevillába lehet utazni. Madrid és Barcelona között napi 11 vonatpár közlekedik, a menetidő 2 óra és 38 perc. Emellett 15 olyan vonat is jár, ami több helyen is megáll, így több az utazási idő.
https://www.thetrainline.com/en/stations/barcelona

Repülőtér
Barcelona saját nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, mintegy 15 km-re a városközponttól.
A repülőteret autóval, taxival, városi autóbuszvonalakon (46, L77, L99, PR1, N16, N17), mikrobusz-járatokkal és elővárosi vonattal lehet megközelíteni. Frekventált kapcsolat az Aeorobus, melynek A1, illetve A2 vonala a T1, illetve T2 terminált köti össze a Plaça de Catalunya központi térrel, metróállomással. A tömegközlekedés gyors eszköze az R2-es elővárosi vonat, mely a belvárosi Passeig de Gràcia metró-csomóponttal, illetve az Estació de Sants) és a Estació de França vasúti pályaudvarokkal teremt kapcsolatot. A metró elővárosokat érintő L9-es vonala a tervek szerint 2016-ban éri el a repülőteret, a belvároson áthaladó L2-es vonalnak a repülőtérig történő meghosszabbítását bizonytalan időre elhalasztották.
Az új terminál építésekor 11 000 parkolót létesítettek. A repülőteret az L2-es vonal tervezett meghosszabbítását követően metróval is meg lehet majd közelíteni.
Barcelonától mintegy 100 km-re található Reusban és Gironában is repülőtér.
https://www.barcelona-airport.com/